Rulett - Hogy túljárni a kaszinó eszén

egy rulettjátékos tippjei

 

Fibonacci Money Management

 

             

A múltkor arról írtam, hogy alkalmazhatjuk a Martingale rendszert a nyereményszorzós tippelésnél. Rendszerek egész sora létezik, amelyek alkalmazhatóak mind a rulett, mind a nyereményszorzós fogadás esetében. Egyike a legérdekesebbeknek a Fibonacci.

A nyereményszorzós fogadásnál alkalmazott Fibonacci rendszer, amelyről itt szó lesz, kicsit eltér a rulettnél alkalmazott Fibonacci rendszertől. Az eltérés a fogadásnál használt szorzók különbségének köszönhető. Azonban mindkét rendszer alapja azonos.         

 

Ez az alap az ún. Fibonacci sor:

1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, …

A Fibonacci sornál érvényes, hogy minden egyes szám a sorban előtte levő két szám összege.

Az első a sorban az 1 szám, utána újra 1, mert az első 1 előtt csak a nulla van, tehát az összeg 1+0, azaz 1.

A harmadik szám a 2=1+1,

A negyedik 5=2+3, az ötödik szám 8+5+3, stb...

 

Példa:

 1. Kiválasztasz egy meccset 2,0 szorzóval, esetleg nagyon hasonló szorzóval (később megmagyarázom)

     Megteszel 1 eurót. Amennyiben veszítesz, legközelebb 2 eurót teszel meg.

 2. Megteszel 2 eurót. Amennyiben nyersz, visszatérsz az 1. ponthoz.

     Amennyiben veszítesz, legközelebb 3 eurót teszel meg (pontosan a Fibonacci sor alapján)

 3. Megteszel 3 eurót.

     Amennyiben nyersz, visszatérsz a 2. ponthoz.

     Amennyiben veszítesz, legközelebb 5 eurót teszel meg.

 4. Megteszel 5 eurót. Amennyiben nyersz, visszatérsz a 3. ponthoz.

     Amennyiben veszítesz, legközelebb 8 eurót teszel meg.

 5. Megteszel 8 eurót.

     Amennyiben nyersz, visszatérsz a 4. ponthoz.

     Amennyiben veszítesz, legközelebb 13 eurót teszel meg.

 6. Megteszel 13 eurót.

     Amennyiben nyersz, visszatérsz az 5. ponthoz.

     Amennyiben veszítesz, legközelebb 21 eurót teszel meg.

 7. Megteszel 21 eurót.

     Amennyiben nyersz, visszatérsz a 6. ponthoz.

     Amennyiben veszítesz, legközelebb 34 eurót teszel meg.

 8. Megteszel 34 eurót.

     Amennyiben nyersz, visszatérsz a 7. ponthoz.

     Amennyiben veszítesz, legközelebb 55 eurót teszel meg.

 9. Megteszel 55 eurót.

     Amennyiben nyersz, visszatérsz a 8. ponthoz.

     Amennyiben veszítesz, legközelebb 89 eurót teszel meg.

10. Megteszel 89 eurót.

     Amennyiben nyersz, visszatérsz a 9. ponthoz.


    ... stb.

 

A szorzók kiválasztása:

Érdekesség, hogy a tippelő bármilyen tetszőleges szorzót választhat. Érthető, hogy aki szívesen tippel az angol Premier League meccseire, továbbra is tippelhet rendszeresen az ő meccseikre. De a valószínűség elmélet szerint, teljesen mindegy, milyen meccset választ. A lényeg az, hogy erre a meccsre a 2,0-hoz közelálló szorzót írjanak ki. Amennyiben a szorzó kisebb lesz 2-nél, a nyereség valószínűbb, de nagyobb tőkére lesz szükség. Ha 2-nél nagyobb a szorzó, az a nyereség kisebb valószínűségét jeleneti, de a tőke lehet alacsonyabb.

Legyen így vagy úgy, a Fibonacci rendszer pontosan fogja adagolni a tétek magasságát, a szorzók, és a helyzet alakulása szerint.


A szorzók átszámolása:

 

Érthető, hogy pontosan 2,0 szorzóra ritkán akadunk.

De probléma nélkül használhatunk bármilyen szorzót, elegendő a következő képlet alkalmazása:

 

                               Fibonacci szám  x  eredeti tét                      =              1 x 20

A tét magassága =     --------------------------------------------       -------------------   =  25

                                          (aktuális szorzó - 1)                         =        1,8 - 1, azaz 0,8

 

Magyarázat:

Eredeti tét: Az az összeg, amit 2,0 szorzó esetén tennénk meg – ebben a példában 20 euró.

Fibonacci szám: Az a szám a Fibonacci sorból, amellyel beszorozzuk a tétünket, ebben az esetben 1 (hiszen kezdünk).

Aktuális szorzó: A fogadóiroda által kiirt szorzó, amelyre fogadunk, ebben az esetben 1,8.

A tét magassága: Az az összeg, amit az aktuális szorzó esetében meg kell tennünk, ebben az esetben 25.


A tétek megtételének menete:

Tudatosítanunk kell, hogy ezeket a számításokat minden egyes alkalommal el kell végeznünk, mert a szorzók természetesen általában nem azonosak az optimális 2,0 szorzóval.


Konkrét példa:

Megteszünk 10 eurót egy 1,7 szorzós meccsre.

Veszítünk, elúszik 10 euró.

Ezt a 10 eurót stabil összegnek tartjuk, melyet mindig a Fibonacci sor számai szerint fogjuk sokszorozni.

Legközelebb kiválasztunk egy meccset 1,9 szorzóval.

A tét magasságát pontosan meg tudjuk határozni. 

 

Beillesztjük az értékeket a képletbe:

 

                             Fibonacci szám  x  Eredeti tét                        =             2 x 10

A tét magassága=     --------------------------------------------       -------------------   =  22,2, kerekítve 23

                                          (aktuális szorzó - 1)                         =        1,9 - 1, azaz 0,9

 

23 eurót teszünk meg az 1,9 szorzós meccsre.

Ez a meccs nem jött be. Folyatjuk tovább Fibonacci szerint.

Találtunk egy meccset tegyük fel 1,7 szorzóval.

A következő szám a sorban a 3, és mi újra alkalmazzuk az ismert képletet.

 



 

                             Fibonacci szám  x  Eredeti tét                      =             3 x 10

A tét magassága =     --------------------------------------------    -------------------   = 42,5, kerekítve 43

                                          (aktuális szorzó - 1)                       =        1,7 - 1, azaz 0,7

 

Sajnos ez a meccs sem jött be, megyünk tovább...

Találtunk egy meccset 1,8 szorzóval.

A következő szám a sorban az 5, beillesztjük az értékeket a képletbe:

 

                             Fibonacci szám  x  Eredeti tét                        =             5 x 10

A tét magassága =     --------------------------------------------     -------------------   =  62,5, kerekítve 63

                                          (aktuális szorzó - 1)                         =        1,8 - 1, azaz 0,8

 

Nyertünk, a tét eredménye 63 x 1,8 = 113,4.

De a nyereség negatív, -25,6 euró.  (113,4 - eddigi költségek (10+23+43+63) = -25,6 euró.)

 

Fibonacci arról ismert, hogy nem számol azonnali nyereséggel, épp ellenkezőleg, szétosztogatja a nyereségeket és a veszteségeket hosszabb időszakra.


Ezért folytatjuk...

Találtunk egy meccset mondjuk 1,6 szorzóval.

A következő szám a Fibonacci sorban a 3, amelyet beültettünk a képletbe: 

 

                             Fibonacci szám x  Eredeti tét                            =             3 x 10

A tét magassága =     --------------------------------------------         -------------------   =  50

                                          (aktuális szorzó - 1)                             =        1,6 - 1, azaz. 0,6

 

Nyertünk, a tét eredménye 50 x 1,6 = 80.

Eddigi teljes nyereség 4,4 euró.  (80+113,4 – eddigi költségek (10+23+43+63+50) = 4,4 euró.)

 

A sorozatot azonban még nem fejeztük be, megyünk tovább.

Találtunk egy meccset 2,1 szorzóval.

A következő szám a Fibonacci sorban a 2, a képlet szerint haladunk:

 

                                     Fibonacci szám  x  Eredeti tét                 =             2 x 10

A tét magassága =     --------------------------------------------       -------------------   =  18

                                          (aktuális szorzó - 1)                          =        2,1 - 1, azaz 1,1

 

Nyertünk, a tét eredménye 18 x 2,1 = 37,8.

A teljes nyereség 24,2 euró 

(80+113,4+37,8 - eddigi költségek (10+23+43+63+50+18) = 24,2 euró.)

 

Majdnem a célban vagyunk, ugyanis a következő szám az 1.

Találtunk egy 1,9 szorzós meccset.

 

                           

                                            Fibonacci szám x  Eredeti tét           =             1 x 10

A tét magassága =     --------------------------------------------     -------------------   =  11,1, kerekítve 12

                                          (aktuális szorzó - 1)                         =        1,9 - 1, azaz 0,9

 

Nyertünk, az eredmény 1,9 = 22,8.

A teljes nyereség 35 euró. 

(80+113,4+37,8+22,8 - eddigi költségek (10+23+43+63+50+18+12) = 35 euró.)

 

Megjegyzés:

A fent ábrázolt képletek probléma nélkül alkalmazhatóak az Unibet, 1 x Bit, Nitrogen Sports, Coinbet 24 vagy Bet365 típusú fogadóirodákban, ahol nem kell manipulációs díjat fizetni. A rendes fogadóirodák manipulációs díját be kell kalkulálni a képletbe.


Összefoglalás:

A Fibonacci rendszerek nagyon közkedveltek a játékosok köreiben. Sok változata létezik, mind a rulett játékokhoz, mind a nyereményszorzós fogadáshoz. Említést érdemel, hogy az általunk leírt példában egy laza, nagyobb tőkét nem igénylő, ám szép nyereséget eredményező játékot követhettünk szemmel. Akkor zártuk le a játékot, amikor újra a Fibonacci sor kezdetére értünk. De minden játéknak saját fejlődési folyamata van. Előnyös, ha a játékos maga választhatja meg, melyik konkrét meccsre fogja megtenni tétjét. A rendszer csak a tét magasságát szabja meg. Bár a Fibonacci rendszerek aránylag kíméletesek a tőkével, azt ajánlom, hogy itt se becsüljék alá annak a lehetőségét, hogy beáll egy magas tőkét igénylő, hosszú sorozat. Minden tippelőnek saját magának kell eldöntenie, hogy végighalad-e az egész soron (mint a mi példánkban), vagy pedig előre meghatároz egy limitet, és annak elérésekor befejezi a játékot.

 

Ezt a rendszert kipróbálhatod a következő megbizható kaszinókban:

Vissza a fő oldalra a rulettrendszerekhez