Fibonacci
Money Management
A múltkor arról írtam, hogy
alkalmazhatjuk a Martingale
rendszert a nyereményszorzós tippelésnél. Rendszerek egész sora
létezik, amelyek alkalmazhatóak mind a rulett, mind a nyereményszorzós
fogadás esetében. Egyike a legérdekesebbeknek a
Fibonacci.
A nyereményszorzós fogadásnál
alkalmazott Fibonacci rendszer, amelyről itt szó lesz, kicsit eltér a
rulettnél alkalmazott Fibonacci rendszertől. Az eltérés a fogadásnál
használt szorzók különbségének köszönhető. Azonban mindkét rendszer
alapja azonos.
Ez az alap az ún.
Fibonacci sor:
1, 1,
2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, …
A Fibonacci sornál érvényes,
hogy minden egyes szám a sorban előtte levő két szám összege.
Az első a sorban az 1 szám,
utána újra 1, mert az első 1 előtt csak a nulla van, tehát az összeg
1+0, azaz 1.
A harmadik szám a 2=1+1,
A negyedik 5=2+3, az ötödik
szám 8+5+3, stb...
Példa:
1. Kiválasztasz egy
meccset 2,0 szorzóval, esetleg nagyon hasonló szorzóval (később
megmagyarázom)
Megteszel 1 eurót. Amennyiben veszítesz, legközelebb 2 eurót teszel meg.
2. Megteszel 2 eurót.
Amennyiben nyersz, visszatérsz az 1. ponthoz.
Amennyiben veszítesz, legközelebb 3 eurót teszel meg (pontosan a
Fibonacci sor alapján)
3. Megteszel 3 eurót.
Amennyiben nyersz, visszatérsz a 2. ponthoz.
Amennyiben veszítesz, legközelebb 5 eurót teszel meg.
4. Megteszel 5 eurót.
Amennyiben nyersz, visszatérsz a 3. ponthoz.
Amennyiben veszítesz, legközelebb 8 eurót teszel meg.
5. Megteszel 8 eurót.
Amennyiben nyersz, visszatérsz a 4. ponthoz.
Amennyiben veszítesz, legközelebb 13 eurót teszel meg.
6. Megteszel 13 eurót.
Amennyiben nyersz, visszatérsz az 5. ponthoz.
Amennyiben veszítesz, legközelebb 21 eurót teszel meg.
7. Megteszel 21 eurót.
Amennyiben nyersz, visszatérsz a 6. ponthoz.
Amennyiben veszítesz, legközelebb 34 eurót teszel meg.
8. Megteszel 34 eurót.
Amennyiben nyersz, visszatérsz a 7. ponthoz.
Amennyiben veszítesz, legközelebb 55 eurót teszel meg.
9. Megteszel 55 eurót.
Amennyiben nyersz, visszatérsz a 8. ponthoz.
Amennyiben veszítesz, legközelebb 89 eurót teszel meg.
10. Megteszel 89 eurót.
Amennyiben
nyersz, visszatérsz a 9. ponthoz.
... stb.
A
szorzók kiválasztása:
Érdekesség, hogy a tippelő
bármilyen tetszőleges szorzót választhat. Érthető, hogy aki szívesen
tippel az angol Premier League meccseire, továbbra is tippelhet
rendszeresen az ő meccseikre. De a valószínűség elmélet szerint,
teljesen mindegy, milyen meccset választ. A lényeg az, hogy erre a
meccsre a 2,0-hoz közelálló szorzót írjanak ki. Amennyiben a szorzó
kisebb lesz 2-nél, a nyereség valószínűbb, de nagyobb tőkére lesz
szükség. Ha 2-nél nagyobb a szorzó, az a nyereség kisebb valószínűségét
jeleneti, de a tőke lehet alacsonyabb.
Legyen így vagy úgy, a
Fibonacci rendszer pontosan fogja adagolni a tétek
magasságát, a szorzók, és a helyzet alakulása szerint.
A szorzók átszámolása:
Érthető, hogy pontosan 2,0
szorzóra ritkán akadunk.
De probléma nélkül
használhatunk bármilyen szorzót, elegendő a következő képlet alkalmazása:
Fibonacci szám x
eredeti tét
= 1 x 20
A tét
magassága = --------------------------------------------
------------------- = 25
(aktuális
szorzó - 1) = 1,8 - 1, azaz 0,8
Magyarázat:
Eredeti
tét: Az az összeg, amit 2,0 szorzó esetén tennénk meg – ebben a
példában 20 euró.
Fibonacci szám: Az a szám a Fibonacci sorból, amellyel
beszorozzuk a tétünket, ebben az esetben 1 (hiszen kezdünk).
Aktuális szorzó: A fogadóiroda által kiirt szorzó, amelyre
fogadunk, ebben az esetben 1,8.
A tét
magassága: Az az összeg, amit az aktuális szorzó esetében meg
kell tennünk, ebben az esetben 25.
A tétek megtételének menete:
Tudatosítanunk kell, hogy
ezeket a számításokat minden egyes alkalommal el kell végeznünk, mert a
szorzók természetesen általában nem azonosak az optimális 2,0 szorzóval.
Konkrét példa:
Megteszünk 10 eurót egy 1,7
szorzós meccsre.
Veszítünk, elúszik 10 euró.
Ezt a 10 eurót stabil
összegnek tartjuk, melyet mindig a Fibonacci sor számai szerint fogjuk
sokszorozni.
Legközelebb kiválasztunk egy
meccset 1,9 szorzóval.
A tét magasságát pontosan meg
tudjuk határozni.
Beillesztjük az értékeket a
képletbe:
Fibonacci szám x Eredeti tét
= 2 x 10
A tét
magassága= --------------------------------------------
------------------- = 22,2, kerekítve 23
(aktuális
szorzó - 1) = 1,9 - 1, azaz 0,9
23 eurót teszünk meg az 1,9
szorzós meccsre.
Ez a meccs nem jött be.
Folyatjuk tovább Fibonacci szerint.
Találtunk egy meccset tegyük
fel 1,7 szorzóval.
A következő szám a sorban a
3, és mi újra alkalmazzuk az ismert képletet.
Fibonacci szám x Eredeti tét
= 3 x
10
A tét
magassága =
-------------------------------------------- -------------------
= 42,5, kerekítve 43
(aktuális
szorzó - 1)
= 1,7 - 1, azaz 0,7
Sajnos ez a meccs sem jött be,
megyünk tovább...
Találtunk egy meccset 1,8
szorzóval.
A következő szám a sorban az
5, beillesztjük az értékeket a képletbe:
Fibonacci szám x Eredeti tét
= 5 x 10
A tét
magassága = -------------------------------------------- -------------------
= 62,5, kerekítve 63
(aktuális
szorzó - 1)
= 1,8 - 1, azaz 0,8
Nyertünk, a tét eredménye 63
x 1,8 = 113,4.
De a nyereség negatív, -25,6
euró. (113,4 - eddigi költségek (10+23+43+63) = -25,6 euró.)
Fibonacci arról ismert, hogy
nem számol azonnali nyereséggel, épp ellenkezőleg, szétosztogatja a
nyereségeket és a veszteségeket hosszabb időszakra.
Ezért folytatjuk...
Találtunk egy meccset mondjuk
1,6 szorzóval.
A következő szám a Fibonacci
sorban a 3, amelyet beültettünk a képletbe:
Fibonacci szám x Eredeti tét
= 3 x 10
A tét
magassága = --------------------------------------------
------------------- = 50
(aktuális
szorzó - 1) =
1,6 - 1, azaz. 0,6
Nyertünk, a tét eredménye 50
x 1,6 = 80.
Eddigi teljes nyereség 4,4
euró. (80+113,4 – eddigi költségek (10+23+43+63+50) = 4,4 euró.)
A sorozatot azonban még nem
fejeztük be, megyünk tovább.
Találtunk egy meccset 2,1
szorzóval.
A következő szám a Fibonacci
sorban a 2, a képlet szerint haladunk:
Fibonacci szám x Eredeti tét
= 2 x 10
A tét
magassága = --------------------------------------------
------------------- = 18
(aktuális
szorzó - 1) = 2,1 - 1, azaz 1,1
Nyertünk, a tét eredménye 18
x 2,1 = 37,8.
A teljes nyereség 24,2 euró
(80+113,4+37,8 - eddigi
költségek (10+23+43+63+50+18) = 24,2 euró.)
Majdnem a célban vagyunk,
ugyanis a következő szám az 1.
Találtunk egy 1,9 szorzós
meccset.
Fibonacci szám x Eredeti tét
= 1 x 10
A tét
magassága = --------------------------------------------
------------------- = 11,1, kerekítve 12
(aktuális
szorzó - 1)
= 1,9 - 1, azaz 0,9
Nyertünk, az eredmény 1,9 =
22,8.
A
teljes nyereség 35 euró.
(80+113,4+37,8+22,8 - eddigi
költségek (10+23+43+63+50+18+12) = 35 euró.)
Megjegyzés:
A fent ábrázolt képletek
probléma nélkül alkalmazhatóak az
Unibet,
1 x Bit,
Nitrogen Sports,
Coinbet 24 vagy
Bet365 típusú
fogadóirodákban, ahol nem kell manipulációs díjat fizetni. A rendes
fogadóirodák manipulációs díját be kell kalkulálni a képletbe.
Összefoglalás:
A Fibonacci rendszerek nagyon
közkedveltek a játékosok köreiben. Sok változata létezik, mind a rulett
játékokhoz, mind a nyereményszorzós fogadáshoz. Említést érdemel, hogy
az általunk leírt példában egy laza, nagyobb tőkét nem igénylő, ám szép
nyereséget eredményező játékot követhettünk szemmel. Akkor zártuk le a
játékot, amikor újra a Fibonacci sor kezdetére értünk. De minden
játéknak saját fejlődési folyamata van. Előnyös, ha a játékos maga
választhatja meg, melyik konkrét meccsre fogja megtenni tétjét. A
rendszer csak a tét magasságát szabja meg. Bár a Fibonacci rendszerek
aránylag kíméletesek a tőkével, azt ajánlom, hogy itt se becsüljék alá
annak a lehetőségét, hogy beáll egy magas tőkét igénylő, hosszú sorozat.
Minden tippelőnek saját magának kell eldöntenie, hogy végighalad-e az
egész soron (mint a mi példánkban), vagy pedig előre meghatároz egy
limitet, és annak elérésekor befejezi a játékot. |